Madárijesztő nélkül

Az ószeres becsönget: – Nincs valami régi, felesleges holmi, amitől megszabadulna?

A vő felderül: – Egy pillanat, szólok az anyósomnak.

A lány sírva meséli anyjának, hogy férje ivott és bántotta. Azt mondja, büntetésből hazaköltözik.

Anya megrázza a fejét: – Ennél keményebb kell. Inkább én költözöm hozzátok.

Szakad az eső, az anyós becsönget. A vő kinyitja az ajtót, és meglepetten kérdezi:

– Mama, miért áll itt az esőben? Miért nem megy inkább haza?

Az anyós két nagy bőrönddel kérdezi a vejét: – Maradhatok itt egy ideig?

A vő kedvesen: – Persze, mama. Ameddig csak akar. – és becsukja előtte az ajtót.